EKR a varázsszó, amivel visszanyerhető a hulladékhő-hasznosítás beruházási összeg akár többszöröse

De mi is az az EKR?

Összhangban az európai energiapolitikai célkitűzésekkel és a CO₂ kibocsátás csökkentési tervekkel, Magyarország is rögzítette a Nemzeti Energia- és Klímatervben a 2030-ig szóló végsőenergia-felhasználás célszámait. Eszerint 2021-től 2030-ig évente 0,8%-os energiamegtakarítást kell elérni. A korábban meghozott energiahatékonysági intézkedések és programok csak részben bizonyultak hatékonynak, ezért 2021. január 1-től egy új szakpolitikai eszköz, az úgynevezett energiahatékonysági kötelezettségi rendszer (EKR) bevezetése kezdődött meg a vállalások teljesítése érdekében.

Hogy működik az EKR?

A rendszer lényege, hogy a közvetlen energiahatékonysági beruházási támogatások helyett közvetett módon próbálja a beruházásokat ösztönözni az energiakereskedőkön keresztül. Az energiakereskedők (villamos, földgáz, közlekedési célú üzemanyag) éves szinten energiamegtakarítást kötelesek elérni a végső felhasználók körében. Az energiamegtakarítás elérendő mértéke évről évre növekszik, 2021-ben a teljes 2019. évi értékesített energiamennyiség 0,05%-a, 2022-ben a 0,1%-a, 2023-ban 0,3%-a és 2024-27 között a 0,5%-a, majd ezt követően 2030-ig csökkenő tendenciát mutat.

Hogyan tehetnek eleget energiamegtakarítási kötelezettségeiknek az energiakereskedők?

A legegyszerűbb, de egyben a legdrágább módja a kötelezettség teljesítésének, ha az energiakereskedő az adott évben érvényes energiamennyiség megtakarítása után energiahatékonysági járulékot fizet a hatóságnak, melynek mértéke 50.000 Ft/GJ. Lehetősége van azonban, szektortól és energiahordozótól függetlenül, auditált energiahatékonysági projektekben keletkezett energiamennyiség „megvásárlásra”. Ez esetben az energiakereskedő közvetlenül a beruházónak fizet a hitelesített, korlátozottan forgalomképes vagyoni értékű jogot képező energiamegtakarítás után. Az árfolyam ilyenkor a két fél között kialkudott piaci ár. Az üzlettel mindkét fél jól jár, hisz az energiakereskedő vélhetően az 50.000 Ft-os ár alatt tudja megvásárolni kötelezettségét, míg a beruházó jelentős összeghez jut. Fontos azonban, hogy csak egy arra jogosult cég által auditált energiamegtakarítás forgalomképes.

Hogy működik az EKR a gyakorlatban?

A hulladékhő-hasznosítás megtérülése, mint korábbi példáinkon láttuk, minden támogatás nélkül is rekordgyorsaságú. Az EKR igénybevételével azonban nem csak azonnal megtérül a beruházási összeg, de akár azon felül is forráshoz juthatunk. Két példán keresztül mutatjuk be, hogy lehetséges ez.

Elsőként nézzünk egy pékséget, mely az év közel minden napján üzemel két műszakban, egy sütőkemencével. Feltételezve, hogy a sütőkemence füstgáz elvezetőjére egy 10 kW teljesítményű hőcserélőt telepítettünk, az éves energiamegtakarítás 207 GJ körül alakul. Az EKR aktuális átlag ára 20.000 Ft/GJ. Az energiamegtakarítás így összesen 4.147.200 Ft értékben értékesíthető az energiakereskedő felé. A beruházás nem éri el a 3.000.000 Ft-ot, ezért a beruházási összegen felül a vállalkozó több mint 1.000.000 Ft-ot is zsebre tehet, mindemellett évente több mint 2.000.000 Ft-ot fog megspórolni az energiaszámlákon.

Most nézzük a korábbi példánkban szereplő gőzkazán esetét. Itt már jóval nagyobb a beépített hőcserélő teljesítmény (210 kW), a 4.800 üzemóra valamivel kevesebb, mint az előzőekben. Az éves energiamegtakarítás 3.629 GJ. Innen könnyen kiszámolható 20.000 Ft/GJ áron a projekt EKR értéke: 72.526.000 Ft. A beruházási érték itt már ugyan jóval magasabb, mint egy pékség esetén, azonban meg sem közelíti az EKR értéket.

Szinte nincs olyan projekt, ahol ne érné meg a hulladékhő-hasznosítás, ha az energiaköltség-megtakarítást vesszük figyelembe. Amennyiben a beruházáshoz még az EKR-t is igénybe vesszük, a fenti példákból is látszik, hogy egyenesen pazarlás és gondatlan gazdálkodás a beruházás elmulasztása.